2012. augusztus 22., szerda

Szolgálat és játék (1)

Melinda 33 éves, egy közepes nagyságú, tanácsadói cég vezetője. 175 cm magas, szőkés-barna. Nem szupermodell, de nagyon csinos. Testéhez képest hatalmas mellei voltak. Szerencsés nő! Egy társkereső oldalon írt rám. Pár levelváltás után személyesen találkoztunk egy rövid ebéd erejéig. A munkahelye megköveteli, hogy elegánsan öltözzön. Egy nagyon csinos, határozott, kedves és bájos nőt ismertem meg akkor Melinda személyében. Nem volt sok időnk, így hamar a lényegre tértünk. Azt szeretné, ha nála töltenék el egy hosszú hétvégét. Ő a főnök, uralkodni akar rajtam, meg akar alázni és hosszan akarja élvezni ezeket a pillanatokat. Figyelmeztetett, hogy nagyon durva fog lenni, de láttam a szemében valamit...Azt láttam, hogy kedvel. Első ránézésre szimpatikus vagyok neki. Vezető, domináns személyiség, de a szeme elárulta. Én mindenesetre csak mosolyogtam és hallgattam a szabályokat. A felállást letisztáztuk: ő a főnök, én pedig a cselédlány! Nő leszek a hétvégén, ez még megalázóbb! Megbeszéltük, hogy szerdán este összefutunk egy bárban, ahol lazán és nyugodtan beszélhetünk azokról a részletekről, amiről tudhatok. Kézfogással köszöntünk el, mintha üzleti ebéd lett volna.

Szerda este 8-kor találkoztunk egy belvárosi bárban. Én szokásom szerint 10 perccel a megbeszélt idő előtt már a helyszínen voltam. Nem szeretem a késést. Egy férfi nem késhet. Én férfi vagyok, aki kedveli a női szerepet, de Melindát tisztelnem kell azzal, hogy pontos vagyok.Ő kicsit késett, viszont nagy örömmel fogadtam a munka utáni öltözködési stílusát. Erős smink, cicanadrág, tűsarkú és igen mély dekoltázs. Nem jutottam szóhoz a látványtól. Egy ilyen nő fog rajtam uralkodni -gondoltam.
Melinda: Szia, bocsi a késésért.
Én: Semmi baj, egy nő késhet.
M: Te is nő vagy!
É: Még nem. Majd pénteken, most én  vagyok a férfi. Azt hiszik az emberek, hogy randizunk.
M: Randizunk?
É: Tőlem bármit csinálhatunk. Nem érdekel! Csak annyit kell tudnod rólam, hogy én ilyenkor férfi vagyok. Meghívlak, kedves, figyelmes vagyok veled, megadom a nőnek járó tiszteletet, de engem itt ne kezelj nőként.
M: Ne mondjam azt, hogy kis kurvám leszel? Mi volt a megállapodásunk még hétfőn? Én vagyok a főnök, te pedig a cselédlány.
É: Ez így is lesz, de ez nem a jelen pillanatra vonatkozik. Beszélhetünk részletekről, de ne mond azt, hogy én is nő vagyok.
M: Rendben. De mégis mi késztet arra, hogy nőnek öltözz?
Láttam rajta megint a szimpátiát. Uralkodni akar, de tudom, hogy nagyon kedves is tud lenni. Inkább taktika részéről az, hogy előre figyelmeztet. Egy vasfüggöny van előtte, de úgy érzem, hogy az én esetemben a vasfüggöny törhető...
É: Hogy mi késztet erre? Nem tudom. Elég korán alakult ki ez bennem. 7-8 éves lehettem, amikor kihasználtam minden lehetőséget egyedüli otthonlétem során. Ilyenkor mindig anyukám ruáhiba bújtam bele. Először a tűsarkújába. Nagyon izgatott a kopogó hang, tűsarkú-fétisem van! Órákon át sétálgattam ilyenkor otthon tűsarkúban.
M: Nem estél el?
É: Természetesen eleinte nehéz volt járni, de úgy érzem belejöttem. Hétvégén lehetőséged lesz megnézni ezt:-)
M: Remélem - mosolygott. Apropó. Hétvége. Semmi programom nem lesz, ugyebár. Mint korábban mondtam, azt akarom, hogy péntek 1-re nálam legyél. Vasárnap este behozlak a városba, ha jól viselkedsz.
É: Jól hangzik.

Megbeszéltünk néhány részletet, megadta a címet, majd elbúcsúztunk. Alig várom a hétvégét!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése